Nemaszkéta

Idén állítanak üzembe a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN-ben) egy nagy hadron - ütköztetőt (Large Hadron Collider:LHC), amely a világ legnagyobb működő részecskegyorsítója lesz.

És itt jön a lényeg - Ám az általa elérhető energiák még mindíg eltörpülnek majd a Természet kozmikus részecskegyorsítói mellett, amelyek akár hússzoros energiát is elérhetnek. -

Ezt állapították meg kutatók a ESA Integrál gamma-űrobszervatóriumának legújabb megfigyelései alapján, amelyek során a műhold berendezései az égbolt egyik legfényesebb röntgenforrását, az Ophiuchus galaxishalmazt vizsgálták. Kiderült, hogy a vizsgált tartomány óriási részecskegyorsítóként viselkedik, amely elképesztő energiára gyorsítja az elektronokat.

Hogyan? - Az Ophiuchus-ban jelenleg két galaxishalmaz összeolvadása zajlik, abenne lévő gáztömegek hőmérséklete meghaladja a 100 millió kelvint. Az összeolvadás során keletkező lökéshullámok ezen a túlhevített gázon haladnak keresztül. Az Integrál által megfigyelt röntgensugárzás két jelenségből eredhet. Az egyik lehetőség, hogy az elektronok a galaxishalmazok mágneses tereiben spirális pályákra kerülnek, s eközben fékezési sugárzást bocsátanak ki.  A másik elképzelés szerint nagyon nagy energiájú elektronok ütköznek a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás részecskéivel, és a röntgensugárzás ennek során keletkezik.

Az erre alapozott számítások szerint az Ophiuchus mintegy hússzor akkora energiára gyorsíthatja az elektronokat, mint amire az LHC képes.

Kissé szánalmas, de hajrá. Igaz, lassan minden felvetett teória megdőlni látszik. :)

a cikk, egyik legnemesebb és legkedvesebb újságomból származik: Élet és Tudomány

K.

 

..névvel ílették azt a létesítményt, amit Norvégok hoznak létre. A Norvég kormány két éve határozta el egy sarkköri vetőmag-világbank létrehozását, hogy megőrizzék azokat a magmintákat, amelyek most honosak Földünkön. Minderre az esetleges nukleáris háború vagy világméretű természeti katasztrófa miatt van szükség. Így egy potenciális kataklizma után, lenne miből újra felállnia - élelmiszert tekintve - az emberiségnek. A 120 méteres bunkert a száratföldtől 1000 km -re lévő Svalbard - szigetek egyikén, egy hegy belsejében hozták létre. - megjegyzem én egyenlőre nem árultam volna el a helyet - A bunker 4,5 millió vetőmag minta befogadására képes, ahol - 18 Celsius fokon terveznek tárolni.

www.greenfo.hu

K.

Végre elérkezett a pillanat, amikor flörtölhetek törvényes keretek között a Republic együttessel. Igen, ugyanis betöltötte a 18 életévét a kis drága. Pfúúú... most olyan nagy csókot kap tőlem!!!! :))))))))))))))

K.

Kérlek, Titeket nézzétek el nekem, ha össze - vissza írok vagy nem írok. Meg sem tudom fogalmazni mi van velem. Néha azt sem tudom, merre parkoltam le az autót. Ettem e már. Megcsináltam e azt, amit úgy gondoltam, hogy megcsináltam.

K.

"Az evolúció folyamán azok a fajok maradtak fenn és fejlődtek tovább, amelyek a leginkább tudtak alkalmazkodni a környezet változásaihoz.
A szellem rugalmassága segíthet elfogadni a külvilág átalakulásait."
XIV Dalai Láma

Aki szereti a lágy Jazz hangulatot, annak ajánlhatom Diana Krall - zenéjét. Érdemes hallgatni.

Gyertyalángtól félhomályos estén, a kedvesünket átölelve, kezünk bársonyos arcán...

Kedves Barátaim és nem barátaim. Egyideje olyan zenét hallgatok, ami úgy érzem felszabadítja bennem azokat a gondolatokat, amelyek segítenek megértenem néhány problémát, ha nem is mindet, ami foglalkoztat. Jan Garbarek egy Norvég zenész aki leginkább a fúvós hangszerekkel kooperál és teszi mindezt olyan magaslatokba emelve a zenét, ami megérintheti az emberi lelket, ha az kellőképpen fogékony rá.

Gyermekként és nem gyermekként sokszor ültetett le egy - egy természet film a tv elé. Egyre inkább magával ragadtak a jelenetek az élőlények a növényvilág, majd a későbbiekben az, ami körülvett ha kimentünk a kedvenc erdőnkbe Cinkotán. Csodálatos megtapasztalni, amikor egy ragyogó napsütéses délelőtt nekivág az ember a még harmatban fürdöző növényzetben, belélegezve a zöld illatát, miközben fülünk beissza a madarak énekét, a rovarok duruzsolását a kisemlősök éberedező motoszkálását.

A kezembe akadt, egyik régi kedvenc és nagyra becsült természetjáró, David Attenborough filmje. Gyermekként az ő filmjein nevelkedtem, megszeretve ezáltal állat- és növényvilágunkat. Újra előtörtek bennem azok az érzések, ha rágondolok másképp látom mindazt, amire most készülök. Tévesen. Újra rávilágított arra, mennyire tudatosan - vagy tudattalanul - törekszünk arra, hogy romba döntsük mindazt, amit csupán csak egyetlen egyszer kaphatunk meg az életben, ez pedig a föld. A minket körülvevő állatvilág. A színpompás növényvilág. Olyan ütemben tesszük mindezt, ami arra enged következtetni, az élet a földön véges lesz, annak ellenére ahogy mi ezt gondoljuk. Irigylésre méltó magabiztossággal gondolunk a holnapra. Biztos a holnapunk?

Sokan megfogtok vetni és ha úgy érzitek, a távolodást is megértem. Nem hívom életre azt a kiállítást, amire készültem. Higyétek el, sokat töprengtem rajta. Nem tehetem. Az ok igen egyszerű és érthető az én szempontomat figyelembe véve. Az én elgondolásom alapján a rák terjeszkedése az emberek között annak köszönhető, hogy az evolució utat tör magának egy olyan faj szaporodása ellen, amivel talán helyre állítható lesz a biológiai egyensúly. Erre törekszik évmilliók óta, ha akarjuk, ha nem. Hiába hisszük, mi vagyunk a föld urai. Ez nem így van. Úgy vélem hamarosan igen súlyos árat fogunk fizetni mindazért, miképp visszaéltünk a föld "bizalmával". Lehet, nagyon magasztosan fogalmazok és öntöm szavakba gondolataimat, de ha az vagy aminek hiszed magad, értened kell miről beszélek.

Nem vagyok hajlandó segíteni az embereken, mert nem lehet!! Ez fog számotokra a legborzalmasabbnak hatni, amit most leírok. De ez így van és meg KELL érteni, hiszen a természet pontosan tudja mit akar, velünk ellentétben.

A gyengébbnek sajnos szükséges meghalnia. Gondolhatjátok, hogy megőrültem. Nem érzem úgy. Inkább azt érzem, hogy mennyire nem vagyok én sem tisztában a körülöttem végbemenő szükségszerű folyamatokkal. Mi is, mint a hangya vagy az elefánt a körforgás részei vagyunk. És EGYENLŐEK. Ezt nagyon fontos megértenünk.

Mindenki a saját életéért felel! 

A blogon lehet, hogy megjelenik még néhány információ.

K.

 

ITT

B_{1 vitamin}

A B₁-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk tiaminként említeni is. Hőérzékeny vitamin, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét (felnőtteknél 0,125 mg/1000 kJoule, legalább 1 mg B₁-vitamin/nap).

Mint azt már előbb említettük, főleg a szénhidrátbevitel mennyisége szabja meg a B₁-vitamin szükségletét, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kellene társulnia. Időskorban rosszabb a B₁-vitamin kihasználása. A rendszeres alkoholfogyasztás nagymértékben növeli a szükségletét. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amely a tiaminszükségletet növelik, ilyenek a gombák, kelbimbó, feketeribizli.

Legjobb B₁-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

Napi szükséglet/adagolás
életkor szükséglet (milligramm) nő férfi   Félévesnél fiatalabb 0,3   7-12 hónap 0,5   1-3 év 0,7   4-6 év 0,9   7-10 év 1,2   11-14 év 1,3 1,4   15-18 év 1,3 1,4   19-30 év 1,3 1,4   31-60 év 1,2 1,3   60 év felett 1,1 1,3		szükséglet (milligramm) nő férfi   Várandósság 1,5 -   Szoptatás 1,6 -   Nehéz fizikai munka - 2   Stressz 1,4   Dohányzás 1,4   Alkohol fogyasztás 1,8   Menopauza 1,2 -

A csecsemőmirigy, magzatmirigy vagy kedezmirigy fiatal korban fejlett, később hanyatlóan átalakuló szerv. Részletes leírását A belső elválasztású mirigyek c. fejezet tárgyalja. Jellege kettős: fiatal korban a fejlődéskor primer nyirokszerv, a nemi érés után hanyatlóan átalakul. A nyirokérrendszerhez az előbbi révén kapcsolható. Itt csupán nyirokszerv jellegét tárgyaljuk.

A magzatmirigy a többi nyirokszervtől eltérő szerkezetű. Kötőszövetes tokja sövényeket bocsát a szerv állományába, és 2–15 cm² nagyságú, szabálytalan alakú lebenykéket különít el egymástól. A lebenykék kéreg- és velőállományra tagolódnak, a szomszédos lebenykék velőállománya gyakran összeolvad.

Kéregállomány, nyiroktüsző nincsen a magzatmirigyben. A szövet váza hálózatos kötőszövethez hasonló, csillag alakú sejtekből áll, amelyek a thymus hámsejttelepeinek, thymus epithelialis, megmaradt hámsejtszármazékai, tehát nem mesenchymalis eredetűek. Cytoplasmájukban PAS-pozitív, hormonszerűen ható anyagot (thymosin) tartalmazó vakuolumok vannak. A csillag alakú sejtek közötti résekben a csontvelőből a vérkeringéssel odajutott prolymphoblastok különböző fejlettségű állapotban levő alakjai találhatók. Elhelyeződésük csoportos, a lymphoblastokhoz, azok közbülső fejlődési alakjai és a thymus eredetű T-lymphocyták vagy thymocyták csoportosulnak. A T-lymphocyták átvándorolva az erek falán, a véráramba juthatnak; sötéten festődő, kerek magjuk van, és olyan sűrűn helyeződnek el, hogy a kéregállományban a vázat alkotó sejteket teljesen elfedik.

A velőállomány csillag alakú sejtjei között ritkán elhelyeződő macrophagok és thymuslymphocyták vannak. Jellegzetes és jól látható képleteik az ún. Hassall-testek, a thymus hámvázából származó sejtek csoportja, amely a hagymagumó szerkezetéhez hasonlóan, koncentrikusan egymásra boruló, hám típusú sejtekből áll; ezek a sejtek acidophilan festődnek, különböző alakúak és nagyságúak, szerepük még nem tisztázott. A harántcsíkolatú filamentumokat és nagy Golgi-apparátust tartalmazó, úgynevezett myoid sejtek aktív secretiót végeznek; biológiai szerepük még ismeretlen.

A csecsemőmirigy működése. A thymus szerkezete a nyirokcsomó és a lép működésétől eltérő funkcióra utal. A magzatmirigy kapillárisait többrétegű hüvely (tok) veszi körül. Az elektronmikroszkópos képek alapján rekonstruált ábra is mutatja, hogy a kéreg kapillárisainak endotheljét alaphártya, pericyták és hám típusú reticulumsejtek hüvelye veszi körül. A hüvely e felsorolt rétegein át csupán a thymocyták képesek áthatolni. A hüvelyen kívül helyeződő fejlődő lymphaticus szövet és a kapillárisok ürege közötti rétegek gátja, különösen a külső hám típusú sejtek hézagmentes rétege, képes megakadályozni, hogy a vérben és a nyirokban keringő testidegen anyagok, nagyobb molekulák a lymphaticus sejtekhez jussanak. Hasonló ez a záróréteg a középponti idegrendszer haematoencephaliticus barrierjéhez, amit a szintén hám eredetű gliaszövet képez.

 

A magzatmirigynek fontos szerepet tulajdonítanak a szövetek kiegyensúlyozott közösségéből elkülönülő sejtek (daganatsejtek) elleni természetes védekezésben. Szerepe van az idegen szövetek beültetése elleni reakcióban is. A thymus által termelt hormonszerű anyag a fejlődés kezdetén szükséges ahhoz, hogy a lymphocyták az antigéneket „felismerjék”, és az ellenük való védekezésre specializálódjanak.

Ez észlelhető az újszülött vagy növendékkorban elszenvedett súlyos terhelések (fertőzés, éhség, hideg hatása, megerőltető igénybevétel stb.) esetén, amikor a bekövetkező stresszreakciók a mellékvesekéreg hormontermelését fokozzák, és ennek hatására a thymus gyorsan, hanyatlóan átalakul. Ezután azonban a szervezet immunreakciói már sohasem érik el az illető állatfajra jelemző optimális szintet. A mellékvesekéreg alkati gyengesége vagy a túlságosan belterjes tartás hatására viszont a thymus regressiója nem normális mértékű (thymus persistens), ami okozója lehet az agyfüggelék-mellékvesekéreg hormonális rendszer mint a szervezet legfontosabb immunológiai védekező rendszere gyengeségének. Az elégtelen növekedés biológiai elve a szervezet ellenálló képességének kialakulásában fokozottan érvényesül. A túlzott belterjes tartás, illetőleg a különböző, egészségre káros környezeti feltételek és fertőzések fiatal, fejlődő állatokban az ellenálló képesség behozhatatlan hátrányával járnak együtt.

A csecsemőmirigyet a Q ENZIM - el tudjuk erősíteni, táplálni.

K.

A drakula- hormon

A melatonin görög eredetű szó, (melasz: sötét, tonin: aktiválni) és sötétben aktiválódó anyagot jelent, de nevét arról kapta, hogy a békának adva annak bőrszíne mimikriszerűen megfeketedik tőle. A “drakula-hormonnak” is nevezett anyag termelése nemcsak az ember sajátossága; a melatonin – termelés jellemző állatokra és növényekre egyaránt.

Létezik egy hely - ebből több van a városban - ahol kellemesen eltölthet az ember néhány órát a barátjával, kedvesével úgy, hogy rendkívül jól érzi magát. A helyek neve: Teaház a Vörös Oroszlánhoz. Nagyon szeretem ezeket a helyeket és ha lehet mindíg ide beszélek meg a barátaimmal találkozókat. Minap Mariannal futottam össze a Ráday utcai teázóban. Szeretek vele itt teázni, mert jó látni mennyire tetszik neki a hely. Úgy képzeljük le, nem csak székek és asztalok vannak a megszokott elrendezésben, hanem "lefűrészelt" lábú asztalkák mellett - vagy éppen a földön van a terítő amire kerülnek a teáscsészék - babzsákokban foglalhatja el helyét a kikapcsolódásra vágyó vendég. És tényleg vendégnek érzed magad. Leveszed a cipődet, elhelyezkedsz kényelmesen és minden gátlásodtól megszabadulva kötetlenül tudsz vitázni vagy beszélgetni, vagy összebújva elmélkedni az élet nagy dolgairól.

Mariann kiment a toalettre, eközben távozásra készült két lány. Az egyiknek megakadt a tekintete rajtam. Láttam - tudtam - mit szerettett volna. Nem vagyok nagyképű, de nem tudta levenni rólam a szemét, én pedig pontosan szemben ültem vele. Semmiképp nem éreztem kínosnak, csupán tudtam, hogy most mit nem akarok. Volt pillanat, mikor azt hittem odajön hozzám, hiszen annyira szeretett volna beszélni hozzám. Látni, érezni lehetett. Szép vonalú arcélek kerítették körbe arcát, értelemes szemei ragyogtak és szikrázott benne az élet. Szája néha mosolynak indult, de nem engedte teljesen kibontakozni. Komolyan érezhette, ami úrrá lett rajta.

Bizonyára emlékeztek a Heineken reklámra, amikor a férfivel flörtöl a nő. Nos, ez nekem is beugrott és hogy váratlan eredményes fordulatot hozzak, rajtam lévő karikagyűrűmet megkoccintottam kétszer az üvegpoháron és kedves mosollyal hoztam tudtára, hogy minden rendben ne haragudjon, csak... A lány felébredt és elengedte ő is vissza - vissza folytott mosolyát. Intettem, majd ő is búcsút intett...Még nagyon nem vagyok felkészülve. A gyűrűk maradnak rajtam. Sokáig.

K.

ITT

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (másnéven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szevezet hasznosítani tud.
A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Sárgarépában - vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:
"Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni" - mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik.
A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása - és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik - mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.
A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma.
A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.

Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet.
Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések - különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű - tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél - daganatok számát.
Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Tehát. Amennyiben nem szeretnénk bajlódni - nagy és öreg hiba - a természetes úton való hozzájutással, akkor a következő linken segítséget kaptok a beszerzést illetően.

LINK

Az emberi csontváz Az emberi csontvázat szilárd és ellenálló részek alkotják, melyek belső vázat képeznek testünk számára. Kevés kivételtől eltekintve ezek az alkotóelemek – amelyeket csontoknak nevezünk -, kettős szerepet töltenek be.

fej 22 csont	agykoponya: 8 csont arckoponya: 14 csont
nyak 1csont	nyelvcsont: 1 csont
törzs 57-58 csont	gerincoszlop: 32-33 csont mellkas: 25 csont
végtagok 126 csont	felső végtag és vállöv: 64 csont alsó végtag és medenceöv: 62 csont

A csontok alaki sajátossága

K.

i

A csontok formája igen különböző lehet. Alakjuk alapján a következő csoportokba sorolhatjuk őket:
- hosszúcsontok (amelyeknél a hosszúság a legjellegzetesebb paraméter), ilyen például a karcsont és a combcsont;
- széles vagy lapos csontok (amelyek szélességi és a hosszúsági méretei kb. egyformák), ilyenek például a koponyatető csontjai és a csípőlapát;
- rövid csontok (amelyek hosszúsági, szélességi és vastagsági méretei nagyjából egyformák), például a csigolyák, a kéztőcsontok és a lábtőcsontok.


A porc

Olyan kötőszövet, amelynek sejtközötti állományát (mátrix) szilárd gél alkotja (ebből adódik a rugalmassága), amelyben chondrocytáknak nevezett porcsejtek helyezkednek el; a porcszövet a test különböző részein fordul elő (pl. az orrban, a fülcimpában stb.). Két fő csoportot kell megemlítenünk:
- az ízületi porcok az összekapcsolódó szabad csontfelületeken helyezkednek el;
- az epiphysis-porcok sejtjei a csontok hosszúirányú fejlődésében játszanak szerepet.

Szeretném, ha végig kísérnétek, hogy milyen daganatok léteznek és hogyan - esetleg, miért - alakulnak ki. Ez ne jelentse azt, hogy innentől kezdve pánikszerűen mindent ráknak gondolunk. Nem. De ne féljünk elmenni, ha bármi rendelleneset találunk! Ha kihagyjuk, akkor az élettel fizetünk meg érte!!

Agydaganat

Az agydaganatok csoportjába számos, egymástól szövettani eredetében, elhelyezkedésében, agresszivitásában, kezelhetőségében, ebből következően pedig várható kimenetelében is különböző daganattípus tartozik. A daganat kialakulhat közvetlenül az agy valamelyik részében, ekkor elsődleges rákról (primer tumor) beszélünk, ugyanakkor az is jelentős hányadban előfordul, hogy más szervben (leggyakrabban tüdőben, vesében, emlőben, a gyomor-bél traktusban vagy a bőrön) kialakult tumor ad áttéteket, metasztázisokat az agyban (secunder tumor). Az agydaganatok a központi idegrendszeri tumorok részét képezik, az agyban előforduló daganat mellett ebbe a csoportba tartoznak a gerinccsatornában kialakuló tumorok is.

Kit fenyegethet agydaganat?

Az elsődleges agydaganatok a leggyakrabban előforduló szolíd (szilárd, kemény, tömött) daganattípusok gyermek- és fiatal felnőtt korban, a gyerekek körében pedig a leukémia után összességében a második leggyakoribb ráktípus, ugyanakkor gyakorlatilag bármely életkorban előfordulhat. A betegség mind a férfiakban, mind a nőkben kialakulhat, igaz az egyes altípusok más-más gyakorisággal fordulhatnak elő az egyik vagy a másik nemben. Évente Magyarországon körülbelül 1700 betegnél diagnosztizálnak elsődleges rosszindulatú agydaganatot, az áttétes agytumorok száma ennél jelentősen több.

Egyértelműen ma még nem lehet arról állást foglalni, hogy mi okozhat agydaganatot. A gyermekkori előfordulás örökletes tényezőket is feltételez a háttérben, ám összességében csak az eseteknek egy kis hányadában mutatták ki, hogy összefüggés lehet a családban korábban előfordult agydaganat és az aktuális betegség között.

A kutatások több kockázati tényezőt is felvetnek úgy mint egyes vegyszerekkel (pl. a PVC-gyártásnál használt vinilklorid, oldószerek, formaldehid) való tartós munkahelyi kapcsolat vagy a koponya – különösen gyermekkori – röntgenbesugárzása. A koponyasérülések a jelenlegi ismeretek szerint nem növelik az agydaganatok kockázatát. Időről-időre felmerülő kérdés a mobiltelefonok és az adótornyok esetleges hosszú távú káros hatása, ám egyértelmű bizonyítékok mind a mai napig nem láttak napvilágot.

Milyen tünetek utalhatnak agydaganatra?

A jó- és rosszindulatú, a primer és az áttétes agydaganatok azonos tüneteket is produkálhatnak. Ennek az a magyarázata, hogy amíg más szervek (tüdő, máj, vese, stb.) esetében egy esetlegesen kialakuló tumornak „van helye” a növekedésre, addig a fejben a koponyacsont nem enged teret a tágulásnak, ebből adódóan bármilyen eredetű legyen is a tumor, előbb-utóbb nyomásfokozódás eredményez az agyban, ezáltal – elhelyezkedésétől függően – képes konkrét vagy általános panaszokat okozni, valamint károsítani az agyfunkciókat.

A lehetséges panaszok olyan sokfélék, hogy csupán ezek alapján nem lehet egyértelműen agydaganatra gondolni, hiszen a tüneteket számos más betegség is kiválthatja.

Az egyik leggyakoribb tünet(csoport) a fejfájás, ami ugyancsak sokféle lehet aszerint, hogy általános vagy körülírt, illetve melyik területen és milyen intenzitással jelentkezik. Jellemző lehet, hogy az agyban lévő liquor (agyfolyadék) átmeneti fokozódásakor (tüsszentés, köhögés) erősödik a fájdalom. Az agydaganatban szenvedő betegek gyakran ébredést követően élnek át erős fejfájást, amelyen a mindennapokban használatos fejfájás-csillapítókkal nem tudnak úrrá lenni. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egy agydaganat nem minden esetben okoz állandó fejfájást, azaz fordítva is igaz: a fejfájás hiánya sem zárja ki egy agytumor meglétét. Természetesen a fejfájásnak számos egyéb kiváltó oka is lehet, de feltétlenül indokolt az ismételten jelentkező panaszok tisztázása.

Általános tünetként említhető a szédülés, a hányás és a hányinger, amit jellemzően ugyancsak a koponyaűri nyomásfokozódás vált ki, s a reggeli órákban szintén erősebb lehet, majd a nap folyamán enyhülhet.  Egyes esetekben a hányást nem előzi meg hányinger sem, hirtelen fellépő sugárhányás is jelentkezhet. Olyan látásproblémák is kialakulhatnak mint az átmeneti keringészavar következtében váratlanul fellépő látásvesztés (obscuratio), a kettőslátás, a pupillaszűkület,  a pupillatágulat vagy egyéb látászavarok.

Figyelmeztető jel egy epilepsziás roham, a tudatzavar, a személyiségváltozás, a viselkedés megváltozása, öncélú, indíték nélküli cselekedetek előfordulása, korábban nem tapasztalt érzelmi labilitás, az értelmi és koncentrációs képesség megváltozása, beszédzavar, memóriakiesés. Súlyosabb esetekben  teljes beszédképtelenség, bénultság, látótércsökkenés is jelentkezhet.

Amennyiben jelentős az agyi nyomásfokozódás, beékelődés jöhet létre: ilyenkor az agyi állomány egy része bepréselődik, illetve beszorul az öreglyukba, vagyis abba a nyílásba, ahol az agy kapcsolódik a gerincvelőhöz, illetve a koponya alsó felszíne ízesül a legfelső nyaki gerinccsigolyához. A beékelődésnek kezelés nélkül a létfontosságú funkciók – például a légzés – leállása miatt akár halál is lehet a következménye.

Az agydaganat diagnózisa

Amennyiben a panaszok vagy más tényezők nyomán agydaganat gyanúja merül fel, részletes orvosi kivizsgálásra van szükség ahhoz, hogy tisztázni lehessen a háttérben megbúvó okokat. A képalkotó eljárások közül az agy pontos feltérképezésére bevetik a CT-t, az MRI (mágneses rezonancia) berendezést – a vizsgálat történhet kontrasztanyag befecskendezésével (ezáltal jobban kirajzolódhatnak a felvételeken a kóros területek) vagy anélkül.

A képalkotó eljárások mellett szükség lehet érfestésre (angiographia – az érrendszer kontrasztanyagos röntgenvizsgálata), s a diagnózishoz ugyancsak fontos a gerinccsapolás is, amikor   gerincfolyadékot (liquor) vesznek, hogy abban vizsgálják meg a daganatos sejtek esetleges jelenlétét és típusát.

Amint minden tumor esetében, az agydaganatoknál is csak azt követően foglalhatnak állást az orvosok a betegségről, annak tulajdonságairól, gyógyíthatóságáról és várható következményeiről, ha megvizsgálták a tumor összetételét is. Ehhez szövettani vizsgálatra (biopsziára) van szükség. Agytumor gyanúja esetében ez úgy történik, hogy a sebész egy rendkívül vékony átmérőjű fúróval az agykoponyát keresztülfúrja, majd egy tűbe mintát vesz a daganatból, hogy azt a patológiai laboratóriumban mikroszkóp alatt megvizsgálhassák.

Kis méretű tumoroknál vagy a daganat mélyen az agyállományban való elhelyezkedésénél egyes esetekben az orvosok a képalkotó berendezések (CT vagy MRI) segítségével tudnak szövettani mintát venni a koponyából. Ekkor a vizsgáló orvos a biopsziás tűt folyamatos képkontroll mellett vezeti be az agyállományba. Az eljárást sztereotaxikus (sztereotaktikus) biopsziának nevezik.

Első megközelítésben érhető, ha az eljárásoktól megrémül a beteg, ám fontos tudatosulnia annak: a beavatkozásokat érzéstelenítésben végzik, a szövettani minta pedig a gyógyítás nélkülözhetetlen része, ezért a biopsziát nem szabad halogatni.

Ha az orvosok indokoltnak látják, kiegészítő vizsgálatként végezhetnek ultrahangvizsgálatot a nyaki ereken, esetleg EEG-t, azaz górcső alá vehetik az agy elektromos tevékenységét is, hogy abból is következtetéseket vonjanak le a kórfolyamatról.

A leggyakoribb agydaganatok I.

Glioblastoma multiforme
Az idegrendszer legrosszindulatúbb tumoros elváltozása. Leggyakrabban 35-55 éves kor között diagnosztizálják. Kiindulhat a halántéki (lobus temporalis) és a homloklebenyből (lobus frontalis) is, majd átterjedni képes az ellenoldali agyféltekébe is (pillangótumor). A tumor rendkívül gyorsan képes növekedni, hamar okoz nyomásfokozódást, sőt életveszélyes állapotot előidéző beékelődést is. Elhelyezkedésétől függően esetenként ugyan sebészileg eltávolítható, ám a komplex műtéti-, sugár- és gyógyszeres kezelés ellenére is igen hamar, rendszerint hónapok alatt kiújul, az egy évnél hosszabb túlélésre nagyon kicsi az esély.

Astrocytoma
Az agy idegszövetéből kiinduló tumor az agynak gyakorlatilag bármelyik részében megjelenhet, gyakrabban a halántéki és a homloklebenyben mutatható ki. Különösebb életkorbeli sajátossága nincs, az átlagosnál valamivel nagyobb arányban fordul elő a 45-55 éves korosztályban. Lassabban növekszik mint a glioblastoma multiforme, így rendszerint később is produkál panaszokat. Az első tünete gyakran az epilepsziás roham. A daganat általában beszűri (infiltrálja) a környezetét, emiatt sebészileg ritkán lehetséges az eltávolítása, a tumor a sugárkezelésre és a kemoterápiára is kevésbé érzékeny. Az astrocytoma egyik altípusa (anaplasticus astrocytoma) fokozatosan átalakulhat glioblastoma multiforme betegséggé. A astrocytoma átlagos túlélési idejét megfelelő, az adott betegnél hatékonynak bizonyuló terápiák esetében a szakirodalom 3-5 évben jelöli meg.

Oligodendroglioma
Legsűrűbben 45-50 éves korban fordul elő. Szövettanilag jóindulatú daganatnak számít (rosszindulatú formája az oligodendroglioblastoma), ám gyakran beszűri a környezetét, emiatt teljes egészében nagyon ritkán távolítható el. Ebből következően kiújulása ugyancsak borítékolható, ám a klinikai gyakorlatban fellelhetők olyan esetek is, amikor többszöri operációval a betegnek 15-20 éves túlélést is tudtak biztosítani az orvosok.

Ependymoma
A szövettanilag jóindulatúnak számító tumor az agykamrában ritkábban, a gerincvelőben gyakrabban fordul elő. Viszonylag lassan növekszik, panaszokat a tumor által a környezetére gyakorolt nyomás fokozódásával vált ki, az agyban keringési zavarokat, a gerincvelőben terjedve akár bénulást is okozhat. Sebészileg ritkán távolítható el, a sugárkezelésre kevéssé reagál, ám kemoterápiával akár több évig is kordában tartható betegség. Szövettanilag rosszindulatú formája az ependymoblastoma.

Medulloblastoma
Leginkább 6-10 éves gyerekekben alakul ki, ám bármely korban előfordulhat. A betegség a kisagyból kiinduló, gyorsan növekvő tumor, amelynek hátterében sejtosztódási, genetikai hibák állnak. Tünetei gyakran előzmények nélkül, hirtelen jelentkeznek, előfordulhatnak például mozgáskoordinációs nehézségek, iránytartási problémák. A kisagyban lévő tumor gátolja az agyvíz megfelelő keringését, ebből következően nyomásfokozódás alakulhat ki, amely hányáshoz, hányingerhez vezethet, a folyamatnak súlyosabb esetben az eszmélet elvesztése és légzésleállás is lehet a következménye. Amennyiben lehetséges, a daganatot sebészileg eltávolítják, majd sugárterápiára és kemoterápiára van szükség. Utóbbi kezelés keretében a gyógyszert vagy infúzióval adagolják a vérbe vagy gerinccsapolással juttatják be közvetlenül a gerincvelőbe. Bár az áttétképződés és a kiújulás reális veszély, van esély a felépülésre.

Meningeoma
Az agyburok kötőszövetéből (pókhálóhártyából) kiinduló tumor, amely általában a felszínen, az agyállományt benyomva helyezkedik el, ám nem szűri be, nem infiltrálja azt. A meningeoma elnevezés sem egyetlen konkrét tumort jelöl, számos altípusa különböztethető meg. A meningeoma az agydaganatok azon ritka típusa közé tartozik, amely gyakrabban fordul elő nőkben mint férfiakban. Amennyiben a tumor az agyban alakul ki, látászavart, fejfájást, görcsöket okozhat, gerincvelői elhelyezkedés esetén az idegek terhelésének fokozódásával erősödő fájdalmat, bénulást vált ki. Döntő többségében szövettanilag jóindulatú, s mivel nem szűri be a környezetét, esély lehet sebészi eltávolítására is, ám – altípustól függő mértékben – hajlamos a kiújulásra.

Acusticus neurinoma
A leggyakoribb agyidegekből kiinduló daganat, amely a hallóidegen alakul ki. Az elsődleges tünetek között a fülzúgás, halláscsökkenés, szédülés említhető, előrehaladottabb esetekben kettőslátás, arcfájdalom, nyelési nehézség jelentkezhet. A hallóideg daganata szövettanilag jóindulatú. A tumor rendszerint sebészi úton eltávolítható, kezelésében ugyanakkor ismertek sugársebészeti (gammakés) módszerek is.

Retinoblastoma
Szemből kiinduló daganat, amely leggyakrabban 3 éves kor alatti gyerekekben, csecsemőkben fordul elő. Jelenlegi ismereteink szerint a retinoblastoma örökletes betegség. Kezdeti tünete lehet a kancsalság (ez ugyanakkor nem speciális tünet, hiszen számos más ok is kiválthatja), illetve az úgynevezett macskaszem effektus (sárgásfehér visszfény a pupillán), ritkábban kötőhártya-gyulladáshoz vagy zöldhályoghoz hasonlatos panaszokat okozhat. Az időben felismert daganat besugárzással, illetve lézerkezeléssel gyógyítható, előrehaladottabb stádiumban sebészeti beavatkozásra lehet szükség.

Agydaganatok kemoterápiája és sugárkezelése

Az agydaganatok kezelésében a sebészet mellett fontos szerepe van a sugárkezelésnek és a kemoterápiának, esetenként az úgynevezett immunterápiának, valamint mindezek kombinációjának.  Az érzékeny agykörnyezet miatt ugyanakkor a sebészeti beavatkozások mellett más kezelési próbálkozások is akadályokba ütközhetnek: sok esetben a tumorok ellenállnak a sugárkezelésnek, illetve az agy speciális érhálózata és vérellátása miatt a kemoterápiás készítmények sem vethetők be biztos eredménnyel.

Ki kell emelni: a fentebbi megállapítások eltérő mértékben igazak egyik vagy másik daganattípusra, a kemoterápia és/vagy a sugárkezelés rendkívül látványos eredményeket is képes produkálni. Az onkológusok az új gyógyszerek, a sugárterapeuták pedig a rendelkezésükre álló technikai felszereltség révén a korábbinál pontosabb és hatásosabb kezelést tudnak biztosítani. A radioterápiában a hagyományos külső besugárzás mellett alkalmazzák a sugársebészetet is, amikor az agytumort egyszerre több irányból éri nagy energiájú sugárdózis (gammakés). A két módszert ötvözni is képesek, ezt nevezik sztereotaxikus vagy sztereotaktikus sugársebészetnek.

Összegzésként: az agydaganatok kórjóslata számos tumortípus esetében ma még kedvezőtlen, s kevés a gyógyulásra az esély. Ugyanakkor sok olyan ember is él közöttünk, aki gyerekként vagy már felnőttként szembesült az agytumor valamely típusával, s időbeni beavatkozással sikerült azt legyőznie, illetve a tumor diagnosztizálását követően is – folyamatos orvosi kontroll mellett – hosszú éveken át együtt él betegségével.

Ezeket nem azért írom, hogy Rád ijesszek, henem, hogy felnyissam a szemed és többet tudj valamiről , amitől félsz.

K.

Reggel, mint megígértem az orvosnak, visszakocogtam és megmutattam magam neki. Felfutottam a második emeletre, majd megkerestem. Örült nekem. Meglepett. Egy rejtett rokonszenv alakulhatott ki közöttünk, mert egyikünk sem fedte fel magát a másik előtt. Ezt megérzi az ember. Rengetegen voltak, de keresett egy talpalatnyi helyet  és megvizsgált. Újabb hasnyomkodás - fájt, de már nem úgy és nem annyira - majd rövid kérdések sora. Gyors válaszok, erős kézszorítás és kölcsönös határozott szembenézés. A pillanat elsuhant fénysebességgel, hogy helyet adjon a következő pillanatnak, de az érzés örökre megmaradt. Még fogunk találkozni, de nem így, ebben biztos voltam.

K. 

ITT

Cékla répa

Beta vulgaris

 Kétéves növény, fõleg a Földközi tenger vidéken, és Közép-Európában honos, de ma megtalálható szerte a világban. A Görögök kedvelt itala volt, azt tartották róla, hogy a vért hûsíti. Hasonló célból használták a rómaiak is, lázas megbetegedés esetén.Három féle répát ismerünk. A takarmányrépa fehéres színû. A cukorrépa kisebb, magas cukortartalommal. Az emberi étkezésben kisebb szerepe van. A céklarépa akkor jó, ha felényi mint az öklünk. A céklarépát fõleg gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény táplálkozásra és gyógyítás céljából. Gyökere húsos, levecses, sötét lila színû. Fölhasználása az étkezésben szerteágazó, de a legjobb, ha nyersen saláták keverékének használjuk.

Tápértéke:

Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként, A, B és C vitaminokat. A cékla értéke a sötét színû levében van, amely betanint tartalmaz, azaz kén-cukor komplexet.

A cékla a köztudatban mint vérszaporító ismert. Ha azonban megvizsgáljuk vastartalmát, arra következtethetünk, hogy más növényekhez viszonyítva semmivel sem tartalmaz több vasat. S ez az állítás mégsem változtat a tényeken. A cékla ugyanis az a zöldségféle, amelybõl a test legjobban tudja hasznosítani a vasat. A vér vörös vérsejtjei tudják leginkább alkalmazni. A cékla nátrium tartalma magas, a kalcium tartalma azonban alacsony. Ez a tulajdonsága akkor érvényesül a test számára pozitívan, ha fõzve, vagy konzervként fogyasztjuk. A kalcium alacsony és a nátrium magas tartalma következtében, a szervetlenné vált kalcium kevésbé ártalmas a vérerek és az arthritisz szempontjából. Mint tudjuk, a szervetlen kalcium jócskán hozzájárul a vérerek keményítéséhez, a vénák kidudorodásához, a visszér kialakulásához. Ha azonban idõs korban idõnként céklakúra alá vetjük magunkat, megelõzi, illetve kiküszöböli a gyûjtõerek falainak megkeményedését.Kálium tartalma hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, míg a cholin kitûnõ tisztító anyag a májnak, a vesének és a húgyhólyagnak, és serkentõleg hat a test nyirokmirigyeinek munkájára.

Gyógyhatása:

A sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb gyógyító a zöldségek között. Gyakran szerepel más zöldség-lével, így a sárgarépával vagy uborkával. Hatása nyersen nagyobb, az igazi, ha nyersen fogyasztjuk.

Erõsítõ hatású

Cholin tartalma hat az emésztésre, a gyomor és a belek egyenletes mûködésére. Ajánlatos azoknak fogyasztani, akik valamilyen hosszantartó betegségbõl lábadoznak. Ha a lét centrifugázzuk, ne dobjuk el a cékla fölsõ részét, mert zöldje kitûnõ kalcium forrás lehet, de csak nyersen.

Májtisztító:

A cékla lé kombinálva sárgarépa lével kitûnõ májtisztító. A tisztításban fõleg a zsírtalanítást végezi a májban. Ajánlatos különösen eleinte több sárgarépát, mint céklát használni, mert a gyors reakció a májban szédülést, hányingert okozhat.

Menstruációs zavarok esetén:

Naponta két három alkalommal egy-egy pohár cékla lé ajánlatos azoknak akik menstruációs zavarokkal küzdenek, amit gyógyszerek helytelen adagolása, vagy mellékhatása, illetve szintetikus hormon adagolása okozhat a szervezetbe. Érezhetõ a segítség azoknál a nõknél, akik panasszal lépnek a változó korba.

Rákellenes hatású:

Egy magyar orvos hosszú kutatás után, melyet állatokon végzett, arra az eredményre jutott, hogy a cékla hatékonyan lép fel a rosszindulatú daganatokkal szemben. Az adagolás után a daganat eltûnik az állatok testébõl. A tüdõrákos betegeken alkalmazta kísérleteinek eredményét, sikerrel. A kísérletek során az is kitûnt, hogy hatalmas mennyiségû céklalét a máj nem képes feldolgozni, ezért ajánlatos a telített lét vízzel hígítani, vagy más lével együtt fogyasztani, naponta háromszor egy-egy deciliter céklalét fogyaszthatunk.

Alkoholizmus:

A túlzott alkoholfogyasztás függõséget alakít ki az embereknél. A károsodás az idegsejtekre és más szervekre is hat. Az alkoholizmus gyógyítása hasonlóan történik mint a koffein mérgezés gyógyítása. A kioldott, vagy a fel nem szívódott nyomelemeket vitaminokat ásványokat pótolni kell a szervezetben, hogy megszûnjön a hiányérzet. Legjobb, ha ásványokkal teli zöldséglét fogyaszt a beteg, így sárgarépa lét céklával keverve, paradicsomlét, stb.

Kábítószer fogyasztóknak:

A gyógyszer, vagy kábítószer túlzott használata megviseli a szervezetet, függetlenül attól, milyen korban van a fogyasztó. A kábítószer, hasonlóan az alkoholhoz, ugyanolyan elváltozásokat okoz a személyiségben és a szervezetben. Hat a tüdõre, szívre, májra, vesékre, gyakorlatilag az egész szervezetre. A cékla lé az a táplálék, amely újjáépíti a vért, a benne levõ, könnyen oldódó cukor és a nagymennyiségû ásványok a vérrel együtt eljutnak a beteg szervezetbe. Az emésztõ szervekre való hatása teszi lehetõvé azt, hogy a cékla rendkívül jótékony hatással van a lábadozó betegekre.

Elkészítési mód:

A céklánál legjobb, ha centrifugával választjuk el a levét a rostos résztõl. Betegség esetén naponta három fél borospohárral ajánlatos, megelõzésre kétszer, háromszor hetente. Minden alkalommal ajánlatos hígítani vízzel, vagy sárgarépa lével, illetve uborka lével. A levelét is felhasználhatjuk.

Azok számára, akik több céklát akarnak fogyasztani a gyógyító hatásáért, elmondhatjuk, hogy fogyaszthatják por alakban is, vízbe, vagy valamely más zöldség lébe keverve.

Így épül fel egy sejt. Ezen a linken olvashatsz róla.

Daganatok jellemzői

A daganatok osztályozása alapvetően három ismérv mentén történik. A daganat stádiumbeosztása függ a primer, azaz elsődleges tumor méretétől, a környező nyirokcsomók érintettségétől és a távoli áttétektől – szakszóval metasztázisoktól.

Minden e három tényezőnek a függvénye, mert ez határozza meg az alkalmazható gyógymódokat és a beavatkozások sorrendjét is. Amíg csak a primer daganat van jelen a szervezetben, addig nagyobb az esély arra, hogy – amennyiben ez lehetséges – a tumor eltávolításával jó esély nyíljon a gyógyulásra.

Ezzel ellentétben többszörös daganatáttét esetén gyakran már csak palliatív kezelés alkalmazható, amely immáron elsődlegesen nem a gyógyulást, hanem az élet meghosszabbítását, valamint az életminőségnek a lehetőség szerinti javítását, a fájdalom csökkentését célozza.

Jó és rosszindulatú daganatok

A daganatok következtében bekövetkező halálozásért az összes ismert tumornak egy kisebb hányada tehető felelőssé. Megkülönböztetünk tehát jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) daganatokat. Az, hogy adott tumor jó- vagy rosszindulatú, leginkább szöveti jellemzőit, szaporodásának és növekedésének módja határozza meg.

A jóindulatú daganatok rendszerint jól körülhatároltak, az adott szerv vagy szövet határain belül, ahhoz hasonló szöveti szerkezettel rendelkeznek. Általában lassan növekednek, s mivel határaikat hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, nem törnek be a véráramba, nem képeznek áttéteket. Panaszt ugyan okozhatnak, mert nyomhatnak idegeket, növekedésük folytán akadályozhatják az adott szervet a rendes működésben, ám rendszerint eltávolíthatók vagy gyógyíthatók, a kiújulás általában ritka.

Felismerésük és kezelésük ezzel együtt is fontos, mert több válfajuk magukban hordozzák a kockázatát annak, hogy egy idő elteltével rosszindulatú daganattá fajuljanak.

A rosszindulatú daganatok kontrollálhatatlanabbak, felületük rendszerint nem olyan körülhatárolt, mint a jóindulatú tumoroké, ebből következően szóródásuk sokkal intenzívebb. Közvetlen fizikai érintkezés útján átterjedhetnek a környező szervekre, a véráramba vagy a nyirokutakba betörve más szervekbe is eljutnak, s ott is pusztító növekedésbe kezdenek.

Ezen tumorok „rosszindulatúsága” tehát nem elsősorban a primer daganat méretétől függ, hanem szaporodásának ütemétől, s áttétképződési potenciáljától.

A daganatos beteg állapotának jellemzésére három alapvető tényező vesznek figyelembe. Meghatározó az elsődleges tumor mérete, a nyirokcsomó áttétek jelenléte és annak megállapítása, vannak-e távoli szervekben áttétei (metasztázisai) a daganatnak.

A primer tumor

A legtöbb daganatos megbetegedésben a primer tumor mérete (ezt „T”-vel jelölik) a legmeghatározóbb szempont a stádium meghatározásában. Ez különösen igaz a tüdő- és emlőrákra, s a fej-nyaki régió daganataira. Más tumorok esetén – ezek közé tartoznak a bőrrákok vagy béldaganatok – a felületi kiterjedésnél fontosabb jellemző az, hogy a rákos sejtek mennyire mélyen vannak jelen a szövetekben.

A nyirokcsomók érintettsége

A helyi nyirokcsomók szerepe a kóros sejtek kiszűrése, valamint annak megakadályozása, hogy a baktériumok vagy a szervezettől idegen sejtek a szervezetbe kerüljenek.

Mivel a nyirokerek az egész szervezetet behálózzák, alapvető fontosságú annak ismerete, hogy a tumor átterjedt-e már a primer daganat által megtámadott szerv környékén lévő nyirokcsomókra, esetleg képezett-e már a más nyirokcsomókban is is áttéteket. (A nyirokutak tumoros állapotát „N”-nel jelölik.) A rákos betegségek veszélyességét éppen az adja, hogy a daganat rosszindulatú sejtjei a vérereken vagy a nyirokutakon át képesek szétszóródni a szervezetben, s más szerveket is megtámadni.

A vérereken keresztüli terjedést haematogén szórásnak nevezik, ez jellemző például a pajzsmirigyrákra és a lágyrészdaganatokra. A vérpályák általi szóródás egyik mintája a primer májdaganat, amelynek áttétei az erekbe kerülve a tüdőbe is eljutnak. A bőrrák, nevezetesen a melanomák esetében is nagyobb az esély arra, hogy nyirokcsomók helyett a véren keresztül terjednek szét a rosszindulatú daganatsejtek a szervezetben, s jutnak el például a tüdőbe.

Távoli áttétek

A távoli áttéteken, metasztázisokon („M”) azt értjük, hogy a primer, azaz elsődleges tumor a környező szöveteken túl a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül átjutott-e más szervekbe is. A távoli áttétek szervezetbeli jelenléte csaknem nullára redukálja a gyógyulás esélyét.

Távoli áttétek jelenléte esetén csak abban az esetben végezek sebészi beavatkozást, ha azzal közvetlenül szolgálják az életminőség átmeneti javulását. Ennek oka, hogy ebben a stádiumban már a primer daganat eltávolítása sem növeli a gyógyulási és túlélési esélyeket, hiszen a rák más szervekben is jelen van, ahol ugyanúgy burjánzik, s továbbterjed, mint amint azt az elsődlegesen megbetegített szerv esetén tette.

A rák stádiumának meghatározása

A betegségben érintetteknek és hozzátartozóiknak az alapkérdése: mekkora esély van a gyógyulásra? Rosszabb esetben pedig az, hogy a betegnek mennyi ideje maradt még hátra. Ezt szakszóval a betegség prognózisának nevezik, amit alapvetően a páciens általános állapota mellett a benne kifejlődött daganat stádiuma határoz meg, amit az orvosok a legtöbb tumor esetében a TNM-értékkel fejezik ki.

Amint az első oldalon kifejtettük, a „T” a tumor kiterjedtségét, az „N” a nyirokcsomók érintettségét, az „M” pedig a távoli áttéteket jelöli. A betűk mellett számok is állnak, amelyek a fokozatokat jelölik. Az elsődleges daganat nagyságát T0-T4, a nyirokcsomók állapotát N0-N4, a távoli áttéteket pedig M0 vagy M1 jelöli aszerint, hogy megjelentek-e metasztázisok vagy nem.

Egyes esetekben más jelöléseket is használhatnak:

– G1-G3: a tumor differenciáltságának mértékét fejezi ki (jól körülhatárolt vagy nem)

– L0-L2: a nyirokrendszer tumoros inváziójának mértéke

– V0-V2: a vénák tumoros inváziójának mértéke

A TNM jelzéssel kialakított rendszerben alapvetően 4 stádiumot különböztetnek meg a szakemberek, amelyet a konkrét esetekben az adott betegség jellemzőire adaptálva állapítanak meg.

A stádium meghatározásához szükséges vizsgálatok

Amennyiben a szövettani vizsgálat (biopszia) rosszindulatú daganatos elváltozást jelzett, az elsődleges teendő a tumor stádiumának meghatározása. Magyarán: fel kell mérni, hogy pontosan melyik szerveket, s milyen arányban érinti a daganat, s milyen általános állapotban van a beteg.

A gyakori tüdőáttétek miatt az egyik legáltalánosabb vizsgálat a mellkasröntgen, amellyel az egy centiméternél nagyobb áttéteket képesek kimutatni, s a röntgenfelvételen a mellhártyákon és a csontokon lévő áttétek ugyancsak láthatóvá válnak.

Számos következtetés vonható le a laboratóriumi vérvizsgálatokból, s a csontvelővizsgálat során is számos tumornak a korai stádiumban is megfigyelhető a jelenléte. Az izotópvizsgálatok alátámaszthatják a csontáttétek jelenlétét, s a PET CT-vel készített felvételek is további információkkal szolgálnak a daganat elhelyezkedéséről, további áttétekről.

Az ultrahangvizsgálatok lényege, hogy a különböző jellemzőkkel, „sűrűséggel” bíró szövetek más-más módon verik vissza az ultrahangot, ez alapján lehetséges közöttük a különbségtétel. Fontos azonban megjegyezni, hogy önmagában egy ultrahangos felvétellel beazonosított „folt” nem jelent automatikusan rosszindulatú rákos elváltozást.

Egyrészt a tüdőben, emlőben vagy a májszövetben felfedezett árnyék lehet jóindulatú tumor is, s pajzsmirigyben vagy a vesékben előforduló ciszták ultrahangos képe ugyancsak megtévesztésig hasonlít az ezekben a szervekben előforduló rosszindulatú daganatéhoz.

Kedvező és kedvezőtlen stádiumváltozások (a remissio meghatározása)

A terápia hatékonyságát a remissio fogalmával jelölik, érzékeltetve azt, hogy sikerült-e elérni a kívánt hatást vagy a betegség továbbterjedt.

Komplett remissio (CR):

A betegség minden megjelenési formája eltűnt, s egy hónapon belül nem alakult ki új térfoglalás.

Részleges remissio (Partial Remission):

A daganatos képződmények legalább egy hónapon keresztül fennálló, legalább 50 százalékot meghaladó csökkenése oly módon, hogy mindeközben más területeken nem jelentkezik újabb áttét.

Stabil állapot (Stable Disease):

A tumoros daganatképződmények negatív vagy pozitív 20 százalékos méretváltozása.

Progresszió (Progressive Disease):

A daganatos elváltozások tovább növekednek és/vagy új áttétek is megjelennek. Akkor is progresszió történik, ha a már meglévő elváltozások méretének csökkenésével párhuzamosan újabb áttét keletkezik a szervezetben.

Mint láthattátok, tegnap nem írtam. Napközben hasi puffadás jelentkezett nálam, majd estére egy koncentrált fájdalom alakult ki a jobb oldali alhasban, puffadás mellett. Bármennyire nem szeretem az orvosokat, kénytelen voltam meglátogatni az orvosi ügyeletet. Megvizsgáltak, és felállított az orvos egyfajta diagnózist. Vakbél gyanú. Mi más?

Még szerencse, hogy Attiék itt voltak és tudtak furikázni. Beutaltak a Péterfy sebészetére, mindezt este 20 óra körül már. Lélekben felkészültem az ellenállásra és gondolatban már vitáztam az orvossal. Kb. 30 percet kellett várnom, de ezután kellemesen csalódtam. Egy fiatal, roppant készséges és udvarias orvossal hozott össze a sors. Elmondtam panaszaimat, majd jót beszélgettünk miközben megtapizott, a fenekembe nyúlkált és hőt mért.

Ezekután vérvétel, vizelet minta. Majd ezt követően, mellkas röntgen, hasi natív röntgen és ultrahang. Hiába kutattam emlékeimben, egyszerűen nem emlékeztem rá, mikor is ultrahangoztak utoljára, ha egyáltalán megtörtént valaha. Szerintem nem, esetleg baba koromban. A sok röntgen után, innen már csak várni kell, mikor alakul ki a daganat valahol. Az ultrahangos orvos megjegyezte, hogy évek óta nem láttak ilyen gyönyörű pancreast(hasnyálmirigy). Azonnal közöltem velük, hogy nem adom!:) Velük is jól elbeszélgettem, miközben kiderült, hogy a májam és a lépem megnyagyobbodott. Ez egy gyulladás alkalmával, nagyon könnyen megtörténhet, de nem jelenti azt, hogy nem patkolok el már holnap.

Az eredményekkel vissza a dokihoz és megbeszélés. Magas fehérvérsejtszám, ami nem stimmel a vérképben. A fennmaradó alhasi fájdalom miatt, úgy dönt, benntartanak megfigyelésre. Zseniális. Aláíratja velem az esetleges operáció lehetőségét, majd a számomra kijelölt ágyat is megmutatta. Infúzió, algopyrin, jó éjt.

Reggel újfent megbeszélés, ezután közli, hogy elenged, de holnap reggel ugri-bugrizzak be hozzá és öltsem rá a nyelvem. Megbeszéltük.

Az alhasi fájdalom maradt, sőt terjedt, de izomláz szerűvé vált a fájdalom. Meglátjuk.

K.

ITT

A tüdő

A gázcserét végző tüdőhólyagocskák felülete összesen egy háromszobás lakás területének felel meg: kb. 90 m2. Elég hely ahhoz, hogy a több mint 300 millió tüdőhólyagocska egy életen át nap mint nap oxigént vegyen fel és szén-dioxidot adjon le.

Anatómia

 

A tüdő páros szerv, együttesen tompított kúphoz, külön-külön félkúphoz hasonló. Állománya szivacsszerű, lágy, párna tapintású. Egy-egy tüdő kb. 500–700 g-ot nyom, a jobb valamivel nagyobb, mint a bal. A jobb tüdő három, míg a bal két lebenyből áll, hogy elég hely maradjon a szívnek. A tüdő a mellüregben a szív és a nagyerek által szabadon hagyott teret teljesen kitölti és pontosan követi a mellüreg alakját. Felszínét a mellhártya borítja.

A gázcserét végző tüdőhólyagocskák felülete összesen egy háromszobás lakás területének felel meg: kb. 90 m². Elég hely ahhoz, hogy a több mint 300 millió tüdőhólyagocska egy életen át nap mint nap oxigént vegyen fel és szén-dioxidot adjon le.

A légzés

Ezt az életen át folyamatosan ismétlődő folyamatot több szerv és izom együttműködése hozza létre. A légzéshez elkerülhetetlen az izmok munkája, a mellkas rugalmassága, a hasüreg izmainak és a rekeszizom épsége. Ennek következtében belégzéskor a mellkas megemelkedik és kitágul. A tüdő passzív módon követi ezt a térfogatváltozást, és a lérejövő nyomáscsökkenés eredményeként levegő áramlik bele. Normális légzés esetén a kilégzés is passzív folyamat, a mellkas a felsorolt izmok ellazulása és saját rugalmassága révén tér vissza a nyugalmi helyzetbe, és fújja ki a levegőt. Az orron át belélegzett levegő a légcsövön, majd a hörgőkön át jut a tüdőbe. A hörgőkből a hörgőcskék vezetik a tüdőhólyagocskákhoz a levegőt, ahol a gázcsere végbemegy. A levegő oxigénje a léghólyagocskák falán keresztül jut a vérbe.

A légutaknak saját természetes “tisztító rendszerük” van. A hörgők felszínén apró csillószőrök fogják föl a belélegzett porszemecskéket és igyekeznek azokat a száj és az orr irányába eltávolítani. Szükség is van erre a folyamatra, hiszen a tüdő olyan szerv, amelynek belső felszíne közvetlenül érintkezik a bennünket körülvevő, sok szennyeződést tartalmazó levegővel.

 

Betegségek

A tüdőtágulat legtöbbször az idült hörgőgyulladás következtében alakul ki. A tüdőhólyagocskák pusztulásával nagyobb hólyagok jönnek létre, így csökken az a felszín, ahol a gázcsere végbemegy.

Tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák, különböző mérgező anyagok okozhatnak. A tünetek attól függőek, hogy milyen tényezők idézték elő. A tüdőlebenyek vagy a tüdő kisebb részei betegedhetnek meg, de a gyulladás átterjedhet a mellhártyára is.

A tuberkulózis általában a tüdőben kezdődik, és ha nem kezelik, átterjedhet más szervekre is. Az érintett szervekben gyulladásos gócok keletkeznek, a szövet szétesik, később betokolódik.

Tüdőembólia akkor alakul ki, amikor legtöbbször egy alsó végtagi vénában képződött vérrög a vérárammal a tüdőbe sodródik és ott részben vagy egészben elzár egy vagy több tüdőeret.

A tüdővizenyőnél folyadék kerül a véredényekből a tüdőhólyagocskákba és környezetükbe, ami miatt az oxigén csak nehezen vagy egyáltalán nem jut el a vérbe. Ha a tüdőhólyagocskákból kilépő levegő összegyűlik a mellhártyaüregben, és emiatt bizonyos tüdőrészek nem tudnak belégzésnél felfúvódni, légmell alakul ki.

Tüdőrák esetén egyes sejtek elpusztulnak, mások erőteljesen növekedni kezdenek. Kifejlődéséért a szennyezett levegő és a dohányzás tehető elsősorban felelőssé.

Mi a csuklás?

A rekeszizom hirtelen, akarattalan összehúzódása következtében a tüdőbe áramló levegő a hangszalagok hirtelen összezáródása miatt bennreked. Ez okozza a jellegzetes éles hangot.

Tüdőszűrés

Amíg korábban a TBC volt a legrettegettebb légúti betegség, mára a tüdőrák foglalja el ezt a helyet. A tüdőrák világszerte a leggyakoribb daganatos halálok, Magyarország különösen rossz helyet foglal el a halálozási statisztikákban. A tüdőrák egyre inkább veszélyezteti a nőket is. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a megbetegedési és halálozási értékek közel azonosak.

A tüdőrákok jelentős hányadát a tüdőszűrő állomások fedezik fel, ám sokan nagyon későn kerülnek orvoshoz. A Nemzeti Rákellenes Programban 2006-ban közzétett adatok szerint az elmúlt időszakban a tüdőszűrő-állomásokon felfedezett eseteknek ötöde volt operálható stádiumban.

Tény: a mellkasröntgen a tüdőrákok többségét alkotó központi (centrális) tumorokat később képes kimutatni, mint a ritkábban előforduló perifériás daganatokat. Mindez nem változtat ugyanakkor azon: az idejében felismert betegeknek a túlélését rendszerint jelentősen sikerül meghosszabbítani, életminőségét javítani.

Az esetek többségében a kezdődő tüdőrák tünetmentes vagy nagyon tünetszegény. A teljes gyógyulásra csak a daganatot teljes mértékben eltávolító (radikális) műtéttel együtt van esély, a radikalitás esélye pedig csak korai stádiumokban elvégezhető műtéteknél áll fenn.

A dohányzók előszeretettel példálódznak egy-egy olyan ismerősükkel, aki cigarettázva is szép kort megélt. Ez viszont nem változtat azon a tényen: a tüdőrák mintegy 80 százalékáért egyedül a dohányzás felelős! Nem szenved mindenki halálos balesetet, aki ittasan ült a volán mögé, ám a részeg sofőröknek jóval nagyobb az esélyük erre.

A tüdőszűrés segíthet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

K.